Saturnia pyri

A Földközi-tenger európai és afrikai partjai mentén, egészen Iránig elterjedt faj, nálunk országszerte elterjedt, s míg régebben az intenzív vegyszeres mezőgazdasági művelési módszerek miatt egyedszáma erősen lecsökkent, napjainkban újra sok helyütt gyakori. Egyetlen nemzedéke májusban repül, leginkább a késő éjszakai és kora hajnali időszakban aktív. Hernyója tavasz végétől nyár végéig elsősorban gyümölcsfákon, főképpen szilván (Prunus domestica), körtén (Pyrus communis) és dión (Juglans regia) él.

Az imágó homloka sötétbarna, a tarkó és a vállak halványsárgák, a tor sötétbarna. Az egész testet sűrű szőrzet fedi, amely a potrohon hosszabb, mely sötétbarna-szürkésbarna gyűrűs. A fej és a tor bársonyosan szőrős. Az elülső szárny töve sötétbarna, a tőteret 1 halványbarna és 1 sötétbarna sáv határolja, amelyek nem futnak ki az elülső szegélyig. A szegélytér és a középtér nagyobb részén halványszürkén behintett. A nagy, feltűnő pávaszem fekete, piros vagy rózsaszín, fehér és barna színű gyűrűkből, illetve foltokból áll. A külső harántsáv széles, hullámos, illetve zegzugos. A csúcstér, valamint a szegélytér külső sávja kávészínű. A kávébarna sávot belül sárga sáv kíséri, a szegélytér többi része barna. A hátulsó szárny az elsőhöz hasonló, azonban a tőtér nem sötétbarna.