Colias croceus

A Kanári-szigetektől és Észak-Afrika partvidékétől egészen a Közel-Keletig melterjedt. Az Alpoktól és a Kárpátoktól északra csak mint vándorlepke fordul elő, ezeken a területeken nem tud áttelelni. Az elülső szárny szegélyének hossza 22-30 mm. Elülső szárnya széles. A hím szárnyainak felszíne felül fakó narancssárga, széles fekete szegéllyel, a csúcstérben az ereg sárgán kirajzolódnak. Sejtvégi foltja nagy és kerekded, fekete. Hátulsó szárnyának tövében illatfolt, a fekete szegélyben az erek is feketék. Mindkét szárny fonákjának szegélyterében fekete foltok sora díszlik, az elülső szárny belső felében láthatók különösen erőteljesek. A nőstény szárnyainak felszíne valamivel világosabb, elülső szárnyának fekete szegélyében nagy élénksárga foltokkal. A sárgás vagy zöldes árnyalatú hátulsó szárnyon erős szürke behintés, a szegélytér is piszkossárga. A nőstény fehér formája ősszel nem ritka (f. helice), a nőstények kb. 10%-át teszik ki. Ritkán világossárga nőstény példányok is előkerülnek (F. helicina). Nagyon ritkán a csángó-kéneslepkére emlékeztető, citromsárga hímmel is találkozhatunk. Az első kóbor egyedek május végén jelennek meg, és attól kezdve folyamatosan több (két vagy három) nemzedéke fejllődik ki, egészen október közepéig repül. Minmdenütt megjelenhet, de lucernaföldeken és szárazlegelőkön, nyílt területeken a leggyakoribb. Hernyójának tápnövényei különböző pillangós-virágúak (Cytisus; Lotus; Medicago; Trfilolium spp.). A Kárpát-medencében mindenütt előfordul.