Protolampra sobrina

Euroszibériai faj, Nyugat-Európától Mongólia keleti részéig terjedt el. Közép- és Nyugat-Európában a magashegységek szubalpin zónájában található; észak-európai és szaggatott elterjedésű ázsiai populációi a tajgaszegélyben és a sztyeppzóna északi részében élnek. Egyetlen Magyarországról ismert példányát Jósvafőn gyűjtötték. A kárpát-medencei populáció megegyezik a ne-vezéktani törzsalakkal. A mesterséges fény és a csalétek vonzza. Egynemzedékes, július elejétől augusztus végéig - szeptember elejéig repül. Hernyója szürkésbarna, gyenge vöröses vagy fehéressárga behintéssel, három sárgásszürke hátvonallal. Oldalvonala világosabb, a hátoldal felé élesen határolt. A légzőnyílások feketék. Feje és lábai szürkésbarnák. Hernyóként telel, június elején bábozódik. Tápnövényei Európában elsősorban Berberis és Vaccinium fajok. (= lapponia FREYER, 1845). Típuslelőhely: Franciaország. [Ronkay&Ronkay, 2005]