Ochropleura leucogaster

Észak-Afrikában és Nyugat-Európától a Földközi-tenger partvidéke mentén a Balkánon át Kis-Ázsiáig elterjedt, vándorlásra hajlamos fajt Magyarországról ezidáig csupán egy ízben sikerült kimutatni, bár a leírás alapjául szolgáló példányok Bécs környékéről származnak és így a kárpát-medencei példányok a nevezéktani törzsalakot képviselik. Vándorló példányai az ország déli és nyugati peremén bárhol felbukkanhatnak, a lepkéket a mesterséges fény és a csalétek is vonzza. Kétnemzedékes, április végétől június végéig és július közepétől október közepéig repül. Bábként telel. A hernyó barnásszürke, hátán világosabb, vékony csíkkal. Oldalvonala széles, világossárga, a háti oldal felől vékony, de éles fehér kísérősávval. A légzőnyílások fehérek, feje a hát színével megegyező. Tápnövénye irodalmi adatok szerint a Lotus corniculatus, valószínűsíthető azonban, hogy apróbbkétszikűeken polifág. Típuslelőhely: Ausztria, Bécs környéke. [Ronkay&Ronkay, 2005]