A Palearktikum lomberdő-övezetében, egészen Kelet-Ázsiáig előforduló faj, hazánkban eddig Jósvafő környékéről, a Mátrából, és a Zemplénből vált ismertté. Két nemzedéke május-júniusban, majd július-augusztusban repül, hernyója főleg nyárfajokat, rezgőnyarat (Populus tremula) és kecskefüzet (Salix caprea) fogyaszt.
Az elülső szárny széles, de nyújtott, csúcsa tompa, belső szegélyén a pikkelyekből álló fog erőteljes. Az elülső szárny elülső szegélye mentén nincs fehér vagy fehéresszürke folt. Az elülső szárny töve az alapszínnel megegyező, sárgásbarna vagy szürkésbarna színű. A harántsávok zegzugosan futnak, sárgásak, sötétbarnán keretezettek. A középfolt hosszúkás, csak kicsivel sötétebb, mint az alapszín és sárga udvara van, a szegélytérben elmosódott ékfoltok sora húzódik. A hátulsó szárny sárgás vagy szürkés, a harántsáv fehéres. A szárnyak rojtja csíkozott (barna-sárga). A fej és a tor sötétbarna, szürke behintéssel és feketésbarna rajzolattal, a potroh világosabb.