Az elülső szárny felső szegélyének hossza 17-19 mm. Szárnyainak fonákja sötét csokoládébarna, szürke árnyalat nélkül, és csak a szemfoltsor díszíti, a szegélyfoltsor teljesen hiányzik. A hím szárnyainak felszíne kék, szegélye széles. A nőstény majdnem teljesen barnásfekete, csak a tőtéren van némi kék behintés. A nőstény felszíni kék behintésének mérete és intenzitása változhat. A faj kizárólag őszi vérfüves (Sanguisorba officinalis) lápréteken fordul elő. A nőstény a petéit az orvosi vérfű (Sanguisorba officinalis) virágjába rakja. A hernyók itt élnek, erősen kannibálok. Később a földre ereszkednek, ahol a hangyák (Mymica spp.) begyűjtik őket, és bolyaikba hurcolják. Ott kakukk-módon hangyalárvákkal és bábokkal táplálkoznak. Imágója július elejétől augusztus végéig repül, a rajzási csúcs július közepére esik. Ismertek kisebb populációi az Északi Középhegységben is, de hazai állományainak 99%-a a Dunántúlon fordul elő, így például a Bakonyban, a Hanságban, valamint az Őrségben. A lepkék a vérfű virágain táplálkoznak, ott párosodnak és pihennek. Az imágók csak rövid távolságokra repülnek, szeretik a sásos, magas füves réteket. Populációi rendkívül zártak, lokálisak, ugyanakkor néhol egészen kis vérfüves rétek is képesek biztosítani az állomány fennmaradását. Faunánk rendkívül értékes tagja.