^
Szalkai József Lepkészeti egyesület
Főoldalon » NAPPALI LEPKÉK (DIURNA) » Lycaenidae » Polyommatinae » Maculinea arion


Maculinea arion

(Linnaeus, 1758) - nagyfoltú hangyaboglárka (türkiz-hangyaboglárka)

Alapadatok

Repülési idő:
Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Sep Okt Nov Dec
Méret w
Tápnövény: Hernyójának tápnövénye egyrészt különböző kakukkfüvek (Thymus), másrészt a szurokfű (Origanum vulgare). Szintén obligált mirmekofil fejlődésű faj.
Természetvédelmi státusz:   Védett faj
NATURA 2000-es faj
A Berni Egyezmény hatálya alá tartozó faj
Pénzben kifejezett értéke: 50 000 Ft
Hasonló faj(ok): Viszonylag nagy méretű, jellegzetes rajzolatú hangyaboglárkánk, nehéz más fajjal összetéveszteni.
Faj leírása:

Atlanto-mediterrán faunaelem, erdőszegély-faj. Taxonómiai helyzete még nem teljesen tisztázott. Úgy tűnik - legalábbis jelenleg -, hogy két típusa létezik e fajnak, az egyik (a sötétebb színezetű) tavasszal, kora nyáron repül, amelynek nőstényei általában Thymus-ra helyezik tojásaikat, míg a világosabb, türkizkék színű típusa a nyár derekán repül, a nőstény pedig a szurokfűre (Origanum vulgare) helyezi tojásait. Érdekes módon, akár ugyanaz az élőhely mindkét típusnak otthont biztosíthat! Általános elterjedéséről nincs megbízható információnk. Fiatal, posztglaciális terjedésű, balkáni kapcsolatú faj, amely a balkáni refugiumterületéről két irányból terjedt be Magyarország területére, egyrészt az Alpok keleti peremén a Bécsi-medence irányából, illetve a Dunántúl déli- délnyugati-dombságain át a Dunántúli-középhegység felé, másrészt a Vaskapu és a Bánát hegyei felől, az Erdélyi-szigethegység nyugati peremén át Kárpátalja irányából. Az Északi-középhegység melegebb lejtősztyepprétjein korábban elterjedt és gyakori volt (az 1990-es évek megfigyelései alapján), az elmúlt néhány évben (2003-2005) azonban az élőhelyeinek nagy részéről eltűnt (pl. gyöngyösi Sár-hegy, Baskó). Szintén obligált mirmekofil fejlődésű faj. A Tiszántúlon nagy valószínűség szerint egyetlen helyen, a barabási Kaszonyi-hegyen él. Mi is itt találtuk meg – Varga Zoltán útmutatása alapján –, a már jól ismert élőhelyén. A populáció állatföldrajzi okból kulcsfontosságú, megőrzése a faj szempontjából létkérdés. VÉDETT. A faj egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 50 000 Ft. Natura 2000-es faj, az élőhelyvédelmi irányelv IV. függelékében található (közösségi jelentőségű állatfaj). A Berni-egyezmény hatálya alá tartozik (II. függelék). A Vörös Könyvben nem szerepel. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer programjába nem ajánlott.

Szakirodalom




Képek

Természetfotó Imágó Pete Lárva Báb Tápnövény Élőhely Egyéb
Természetfotó
Imágó
Lárva