^
Szalkai József Lepkészeti egyesület
Főoldalon » ÉJJELI LEPKÉK (HETEROCERA) » Sphingidae » Macroglossinae » Hyles vespertilio


Hyles vespertilio

(Esper, 1780) - denevérszender

Alapadatok

Repülési idő:
Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Sep Okt Nov Dec
Méret 60-85 mm
Tápnövény: Főleg Chamaenerion spp.,Epilobium spp.
Természetvédelmi státusz:   Nem védett faj
Hasonló faj(ok): Nincs hasonló faj.
Faj leírása:

A Dél-Németországban, Svájcban, az Alpok déli völgyeiben és Alsó-Ausztriában élő faj nálunk kétséget kizáró bizonyossággal még nem került elő. 2 nemzedéke V—VI és VIII—IX-ben repül. Petéi aprók, világoszöldek, a nőstény a tápnövény tövére és a tápnövény körüli kövekre rakja. A kifejlett hernyó barnásszürke vagy sárgásszürke. Hátán, és oldalán fekete foltok vannak. Oldalain szelvényenként 1-1 nagy szögletes, feketével szegélyezett fehér vagy vörös folt van. Ugyancsak feketén szegélyezett sárgás légzőnyílásai vannak. Lábai felett 1 halvány elmosódott vonal fut, ez utóbbi, valamint a fej és a nyakpajzs vörösbarnák. Szarvacskája nincsen. A hernyó nyár majd ősszel egy nálunk nem honos füzike fajon (Epilobium dodonaei) él, a legforróbb, kopár, száraz helyeken. Kövek alatt bábozódik. Bábja sárgásbarna, feje és szára tokja szürkés. Az őszi — néha a nyári — bábok telelnek át, van hogy 2-3-szor is.

A denevérszender Ponto-Mediterrán elterjedésű faj, amelyet először állítólag 2004-ben találták meg Magyarországon, Fertőrákoson, egy meleg mikroklímájú mészkőbányában. Először bevándorolt példánynak gondolták az eléggé kopott nőstényt, azután kiderült, hogy bár tápnövénye a Vízparti deréce - Chamaenerion dodonaei a Fauna Hungariae szendereket tartalmazó kötetében (Vojnits et al, 1991) helytelenül Magyarországon nem honos növényként van feltüntetve, azonban a Fertőrákos melletti mészkőbányában tömeges. A deréce-tövek átvizsgálása során két denevérszender hernyó került elő, az egyikből még 2004 augusztusában kikelt egy második nemzedékhez tartozó nőstény lepke. Még nem ismert, hogy tartósan jelen van-e a faj a Fertőrákos környéki egyébként igen jelentős élőhelyen, vagy csak ideiglenesen telepedett meg, de figyelemre méltó, hogy Magyarországon többfelé találhatók nagy deréce állományok, amelyek környékén még senki nem kereste a denevérszendert.

Megjegyzendő, hogy az adat (forrás: Sáfián) nem minősül megbízhatónak, a szerzők kétségbevonhatatlan bizonyítékot a faj tenyészésére nem szolgáltattak, ezért a fenti információk kellő mértéktartással kezelendők.

Szakirodalom




Goulet H.: Sphinx moths

Képek

Természetfotó Imágó Pete Lárva Báb Tápnövény Élőhely Egyéb