A Palearktikumban főként a melegebb területeken elterjedt faj, Magyarországon szórványos és ritka, elsősorban a gyorsan felmelegedő, délies hegy- és domboldalakon fordul elő (például: Kőszeg, Bükk, Monor). Évente két nemzedéke május-júniusban, majd július-augusztusban figyelhető meg. Kedvelt élőhelyei közé tartozik az erdők szegélyzónája. Hernyója galajt (Galium), hóbogyót (Symphoricarpus) és főleg lonc (Lonicera) fajokat fogyaszt.
Kis termetű, poszméhre emlékeztető szender. A szárnyak részben üvegesen áttetszők. Az elülső szárny sejtzáró ere sötétbarna pikkelyekkel szélesen fedett. A fejet, a tort és a potroh elülső részét sárgászöld szőrzet fedi. A potrohon széles, fekete vagy vöröses fényű csokoládébarna gyűrű van. Ugyanilyen színű a farpamacs is. A gyűrű és a farpamacs között a potroh szőrzete sárgásabb, mint a toré. A szárnyak szegélye lilásfényű sötétbarna, a sejtzáró ér mentén szélesen sötétbarna, a tőnél sárgászöld behintésű, különben áttetsző. Az erek sötétbarnák, fonákja világosabb.