^
Szalkai József Lepkészeti egyesület
Főoldalon » ÉJJELI LEPKÉK (HETEROCERA) » Noctuidae » Hadeninae » Dioszeghyana schmidti


Dioszeghyana schmidti

(Diószeghy, 1935) - magyar tavaszi fésűsbagoly

Alapadatok

Repülési idő:
Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Sep Okt Nov Dec
Természetvédelmi státusz:   Védett faj
NATURA 2000-es faj
A Vörös Könyvben szereplő faj
Pénzben kifejezett értéke: 100 000 Ft
Hasonló faj(ok): Hasonló faj a kis fésűsbagoly (Orthosia cruda), amellyel átfedés mutatkozik a repülési idejükben, hasonló élőhelyeken (is) előfordulnak, valamint a két faj méretben is hasonló. Az O. cruda alapszíne azonban barnásszürke, az elülső szárny keskeny és nyújtott, a vesefolt nagy, egyenesen álló és kitöltése sötétebb a szárny alapszínénél. A hátulsó szárny barnásszürke, az erek gyengén sötéttel fedettek, erős, elkülönült szegélyteret nem találunk, a holdfolt mindig látható. A D. schmidtii alapszínében sosincs vörös árnyalat, míg az O. crudáéban gyakorta.
Faj leírása:

A Kárpát-medencén kívül csak törökországi előfordulása ismert; a kis-ázsiai példányok önálló földrajzi alfajhoz tartoznak (ssp. pinkeri HREBLAY, 1993), vöröses illetve rózsaszínes árnyalatú halványbarna alapszínükkel, kevésbé éles rajzolatukkal és a hímivarszerv bizonyos jellegeivel térnek el a kárpát-medencei nominotipikus alfajtól. Magyarországon a síkvidék és a középhegység déli lejtői meleg, tatárjuharos tölgyeseiben honos, igen lokális és egyedszáma is rendszerint alacsony. A mesterséges fény és a csalétek is vonzza. Egynemzedékes faj, április közepétől május végéig repül. A hernyó halvány sárgászöld, a szelvények hátoldalán jellegzetes, nagy, vörhenyes vagy téglavörös foltokkal. Bábként telel. Tápnövényei a szakirodalom szerint juharfélék, elsősorban az Acer tataricum. Az elmúlt években végzett kutatások azonban bebizonyították, hogy valószínűleg nem a tatárjuhar a tápnövénye (vagy nem kizárólag), mert más típusú tölgyesekben is előkerült. Jelenleg valószínűbbnek tűnik, hogy elterjedése sokkal inkább a csertölgyhöz (Quercus cerris) kötődik. Napjainkra igen sok lelőhelye vált ismertté, s ennek alapján elmondható, hogy a magyar tavaszi-fésűsbagoly nem csak a Középhegységben, de az Alföld több pontján is számos biotópban előfordul és koránt sem olyan ritka, mint azt régebben gondolták, sőt, egyedszáma néhol igen magas is lehet.Típuslelőhely: Románia, Bánát: Borosjenő. [Ronkay&Ronkay, 2005]

Az elülső szárny kifejezetten rövid és széles; egyszínű, sötét okkerbarna, igen finom okkersárga behintéssel. Körfoltja nagy és kerek, világos keretű. A vesefolt nagy, vékonyan körülrajzolt, kitöltése megegyezik az alapszínnel. Az elülső szárny külső hullámvonala többé-kevésbe folytonos elmosódott világos vonal. A hátulsó szárny sötétszürke, erős, sötétebb színű szegéllyel. A hátulsó szárnyon a holdfolt csak nagyon gyengén látható. A fej- és torszőrzet egyöntetű, az alapszínnel megegyező.

Szakirodalom




Magyar nyelvű publikációk
Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület: Lepkehatározó - Dioszeghyana schmidtii

Képek

Természetfotó Imágó Pete Lárva Báb Tápnövény Élőhely Egyéb
Imágó
Lárva
Báb