Cucullia xeranthemi

Turkesztáni faj, mely a xeromontán hegységrendszerekben és a sztyeppzónában szélesen, de eléggé szaggatottan elterjedt, az Ibériai-félszigettől az Altáj lábáig, illetve a Tien-San központi vonulataiig húzódó areával. Európában a kontinens déli és középső sávjára korlátozódik, mindenütt meleg, száraz gyepterületekhez: sziklagyepekhez, szikla- és pusztafüves lejtőkhöz, homokpusztagyepekhez kötődik. Magyarországon a középhegység és a dombvidék meleg déli lejtőinek (elsősorban mészkő vön és dolomiton kialakult) gyepjeiben találták; az Alföldnek csak néhány pontjáról ismerjük. Mindenütt igen lokális, a lepke rendszerint szórványos, a hernyó sokkal gyakoribb. Hazánkban egy teljes és egy részleges második nemzedéke van, az első május közepétől július elejéig, a második július végétől augusztus végéig rajzik; egyes helyeken és években a második nemzedék az elsőnél nagyobb egyedszámú is lehet. Az imágó igen jó repülő, esti viráglátogatása mellett gyakorta lehet a gyepben keresgélő példányait is észlelni; a mesterséges fény vonzza. A hernyó kétféle színezetű, vagy zöld, oldalán éles fehér sávval és háta közepén változó erősségű, keskeny bordó csíkkal, vagy egyszínű bordóvörös, oldalán feltűnő, éles szegélyű fehér sávval. Tápnövénye az Aster linosyris, az első hernyónemzedék főleg a leveleket eszi, a második mind a leveleket, mind a virágzatokat elfogyasztja. Bábként telel, a báb több évig elfekhet. (= kuennerti LEDERER, 1962) Típuslelőhely: Franciaország, Montpellier; Syrmia. [Ronkay&Ronkay, 2005]