^
Szalkai József Lepkészeti egyesület
Főoldalon » NAPPALI LEPKÉK (DIURNA) » Pieridae » Coliadinae » Colias hyale


Colias hyale

(Linnaeus, 1758) - fakó kéneslepke

Alapadatok

Repülési idő:
Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Sep Okt Nov Dec
Méret 29-52 mm
Tápnövény: Medicago- és Lotus-fajok.
Természetvédelmi státusz:   Nem védett faj
Hasonló faj(ok): A Colias alfacariensis szárnycsúcsa lekerekítettebb. A Colias erate hímje élénkebb sárga, míg nőstényének hátulsó szárnyán több a szürke behintés.

A déli kéneslepke (C. alfacariensis) szárnyainak felszíne élénkebb sárga, elülső szárnya szélesebb, csúcsa lekerekített, a fekete szegély ke¬vésbé kiterjedt, a hátulsó szárny „sárga nyolcasa" élénkebb és a tőtér szürke szí¬ne rendszerint a belső szegély környékére korlátozódik. A csángókéneslepke (C. erate) szárnyainak felszíne citromsárga, a nőstény hátulsó szárnyán szürke behintés.
Faj leírása:

Elterjedése: Nyugat-Európától Szibéria keleti részéig. Az elülső szárny felső szegélyének hossza 21-28 mm. A hím szárnyainak felszíne fakó kénsárga, elülső szárnya keskeny, kihegyesedő. Sejtvégi foltja kerekded, a fekete szegély szakadozott. A hátulsó szárny „sárga nyolcasa" fakósárga, a tőtér szürke behintése kiterjedt. A nőstény szárnyainak felszíne szürkésfehér, rajzolata olyan, mint a hímé. Rendkívül változékony faj, különösen a szegély fekete rajzolata. Ritkán előfordulnak sárga színű nőstények is (f. Hava). Három, egymásba folyó nemzedéke május elejétől novemberig repül. Élőhelye: kóborlásra hajlamos faj, egyes években ván­dorol is. Élőhelyéhez nem ragaszkodik. Leggyakrabban lucernaföldeken, lege­lőkön, utak mentén figyelhetjük meg. Elsősorban nyár végén közönséges - akárcsak a C. crocea - ami erősen vándorlepke volta mellett szól. Hernyójá­nak tápnövényei különböző pillangósok (Medicago, Lotus és Trifolium spp.). A Kárpát-medencében mindenütt előfordul, de elsősorban sík-és dombvidéken. Gyűjteményi adatok szerint a múlt században sokkal gyako­ribb, amikor talán nagyobb volt a legelők, illetve a kaszálók aránya az in­tenzíven művelt földekhez viszonyítva. A lucernások erősebb vegyszerezése is visszaszoríthatta. Ennek ellenére a faj még ma is elterjedt.

Szakirodalom




Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület: Lepkehatározó - Coliadinae, Plusiinae

Képek

Természetfotó Imágó Pete Lárva Báb Tápnövény Élőhely Egyéb
Természetfotó
Imágó

Videók