Coenonympha oedippus

Az imágó elülső szárnyának csúcsa és külső szöglete lekerekített. Hátulsó szárnya kerek, szegélye egyenletesen ívelt. Hátulsó szárnyának fonákján, főként az m₂-m₃ ér között, nincsen fehér folt vagy szalag. A szárnyak felszíne rajzolatlan, sötét rozsdabarna, a nőstény a hímnél halványabb, sárgás árnyalatú, hátulsó szárnyán a fonák rajzolata némileg áttetszik. Mindkét ivar fonákja bronzbarna, a nőstényé egy árnyalattal világosabb. A hím elülső szárnyának fonákján vagy teljesen hiányoznak a szemfoltok, vagy csak 1-2 van meg, a nőstényén 3-4 van. Mindkét ivar hátulsó szárnyán 5-6- szemfolt látható. A foltsor nem ívelt, hanem a csúcsban derékszögben megtörik. A foltok mögött az alapszín világosabb, főként a hátulsó szárnyon. Szárnyainak barna fonákján, főként a hátulsó szárnyén fémfényű, ezüstösen csillogó szegélyvonal húzódik a szegély ívével párhuzamosan, előtte sárga keretű, fehér pupillájú szemfoltok sorakoznak. Az elülső szárny fonákjáról időnként hiányoznak a szemfoltok.

Holarktikus elterjedésű. Eurázsia ősi jellegű láprétjein előforduló faj ritka faj. Magyarországon a hansági és ócsai láp- illetve turjánréteken található, a Budai-hegyvidékről is ismeretesek példányok. A hazai populációk megegyeznek a törzsalakkal.

Élőhelye az égerligetek szegélye, alföldi mocsárrétek. Az imágók réteken, de bokros, bozótos helyeken nádasok szélén, erdők mentén erdei utakon röpülnek. Hernyójának tápnövényei különféle fűfélék (Poa spp., Carex spp.), elsősorban perje fajok (Poa spp.), de mocsári nőszirom (Iris pseudachorus) levelein is megfigyelték. Imágójának egyetlen nemzedéke június elejétől július végéig repül, a rajzási csúcs június végére esik.