^
Szalkai József Lepkészeti egyesület
Főoldalon » ÉJJELI LEPKÉK (HETEROCERA) » Geometridae » Ennominae » Charissa pullata


Charissa pullata

(Denis & Schiffermüller, 1775) - mészkő-sziklaaraszoló

Alapadatok

Repülési idő:
Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Sep Okt Nov Dec
Méret 28-34 mm
Természetvédelmi státusz:   Védett faj
A Vörös Könyvben szereplő faj
Pénzben kifejezett értéke: 2 000 Ft
Hasonló faj(ok): A Charissa intermedia, azonban annak szárnyszegélye jóval csipkésebb.
Faj leírása:

Európai, közép-európai hegyvidéki faj, amely az Alpok övezetében mindenütt előfordul és gyakori is, de Lengyelország és Szlovákia számos élőhelyén sem ritka. Hazánkban elsősorban hegységeinkben gyűjtötték, főként a Börzsönyben, a Mátrában, a Bükkben, az Észak-borsodi Karszton és az Eperjes-Tokaji hegységben. Alfaja a Charissa pullata kovacsi a Börzsönyben él. Hernyója áttelel. Évente egyetlen nemzedéke a nyár közepén, júliusban repül, sziklafalak környékén és sziklás területeken.

Az imágó hátulsó szárnya kevésbé csipkés; a karéjok mélysége nem éri el szélességüket. Az alapszín rendkívül változó, leggyakrabban sötétszürke vagy egészen világos szürkésfehér, de ismeretes egy átmeneti forma is, amikor a szárnyak sötét alapján világos behintés és széles, fehér szalag van. Elülső szárnyán az alapszínnél mindig sötétebb harántsávok közül a belső alig vehető ki, és a külső is sokszor foltokra szakadozott. A középfolt is halvány. Hátulsó szárnyán csak a külső harántsáv van meg, és egy árnyékszerű sáv, amely a külső szegélyteret osztja ketté. A szárnyak külső szegélyén, az erek kifutásánál fekete pontok vannak. Nagyon jellemző a fonák rajzolata: a világos színű harántsávok két részre osztják mind az elülső, mind pedig a hátulsó szárnyát, és a külső szegélytér világosabb a szárny többi részénél. Rojtja közepesen hosszú, sötétebben és világosabban csíkozott.

Európai—közép-európai hegyvidéki faj, amely az Alpok övezetében min­denütt előfordul és gyakori is, de Lengyelország és Szlovákia számos helyén sem ritka. A magyarországi populációk részben a törzsalakkal megegyezőek, eltekintve a helyi, színbeli variációktól (világos forma = var. impectinatus GUÉNE, 1857, sö­tét forma = var. nubilatus Fucas, 1872, köztes forma = var. confertatus STAU­DINGER, 1871). Hazánkban elsősorban középhegységeinkben gyűjtötték, főképpen a Börzsönyben, a Mátrában, a Bükkben, az Észak-borsodi Karszton és az Eper­jes —Tokaji hegységben. Imágója egyetlen nemzedékben a nyár közepén (VII) re­pül. Hernyója hengeres, világosszürke, hátán részben feketés, részben sárgásszürke sáv fut, s egészében fehéren behintett. Néhány sötét keresztsávot és világos színű oldalsó sávokat visel; hasa lilásszürke, s fekete foltokból egy megkettőzött küzepsáv állott Össze. Különféle alacsony növényeken él és áttelel. [Vojnits,1980]

Változata: a Börzsönyből előkerült példányok több bélyegben különböznek az összes többi formától. Szárnyai vasszürkék, kékes fénnyel. A külső harántsáv mind az elülső, mind pedig a hátulsó szárnyán közel fut a szegélyhez (ez különösen jól látszik a szárnyak fonákján). A hím ivarszervek felépítésében is mutatkozik különbség: a furca zömökebb, mint a többi formánál. A Börzsöny hegységben, az északi fekvésű, erősen sziklás, kárpáti jellegű szurdokvölgyekben él.

Képek

Természetfotó Imágó Pete Lárva Báb Tápnövény Élőhely Egyéb