Aricia artaxerxes issekutzi

A Kárpát-medencétől a Balkán-félszigeten át Kis-Ázsiáig terjedt el. Hazánkban csak a Bükkben és a Jósvafő melletti Haragistyánál él. Élőhelyei hegyvidéki sovány gyepek, mészkedvelő sziklagyepek, pusztafüves lejtősztyepp- és erdőssztyepprétek. Hernyójának tápnövénye napvirág fajok (Helianthemum spp.), a bürök-gémorr (Erodium cicutarium),a gólyaorr fajok (Geranium spp.),különösen apiros gólyaorr (Geranium sanguineum). A hernyó mirmikofil életmódot folytat, de hangyagazdája egyelőre nem ismert. Imágója július elejétől augusztus végéig, a rajzási csúcs július közepére esik. A hímek revírt tartanak, a nőstények keveset repülnek.

Mindkét ivar szárnyainak felszíne nem sötét-, hanem feketésbarna vagy majdnem fekete, a vörös szalag a hímeken redukált, főleg csak a hátulsó szárnyon van 1-4 apró vörös folt. A nőstények vörös foltsora a hazai példányokon gyakran teljes. Mindkét ivar fonákján a szemfoltok viszonylag kisebbek, a hátulsó szárny töve kékes behintésű, a hím fonákja hidegszürke vagy halvány kávébarna, a nőstényé melegebb, sárgásbarna behintésű. Mindkét ivar belső ívfoltjai tompák, aprók, laposak, sapkaszerűek. A szárnyak színén lévő narancssárga foltok tekintetében mutatkozhat némi változékonyság.