Elülső szárnya csúcs-irányban megnyúlt, a csúcs kihegyesedő és kissé ferdén lemetszett. Hátulsó szárnya a belső szöglet felé megnyúlt. Az elülső szárnyon a cu ér közelében lévő, hátulsóra cu2és a belső ér között elhelyezkedő kis szemfolt a jellemző. A hátulsó szárnyának fonákján végig futó széles, fehér szalag belső oldala majdnem egyenes, csupán a külső oldala ugrik ki fogszerűen az m3 ér mentén. Alapszíne feketésbarna. Az elülső szárny harántsávját alkotó fehér foltok sora meg-megszakad, a szemfoltot felül és kívül egy-egy fehér petty határolja. Hátulsó szárnyán a harántsáv teljes, a szemfoltot vörös gyűrű veszi körül, a szárnyak fekete szegélye mögött szennyes fehér, elmosódott ívek sora látható, amelyet a szárny belseje felé nagy fekete háromszögletes foltok kísérnek. Csak a hím irizál ibolyás-kéken, a nőstény nem, utóbbi alapszíne barna. Elülső szárnyának fonákja részben bíborszínű, részben ibolyás-barna, a fehér rajzolat kiterjedtebb, a szegély szürke, a szemfolt kerete vörös, a fekete írisznek kék pupillája van. Hátulsó szárnyának fonákján a fehér harántsávot belülről keskeny, kívülről keskeny kávébarna-bíborvörös csík kíséri, amely pirosba majd szürkébe megy át. A szemfolt apró, színei olyanok, mint az elülső szárnyon, a tőtér és a belső szegély kékesszürke.
Hazánkban elsősorban domb és hegyvidékeink hűvösebb patakvölgyeiben fordul elő, de ismertek síkvidéki adati is (pl. Boronkai Tájvédelmi Körzet, Lónyai-erdő). Élőhelyei üde hegy- és dombvidéki gyertyános tölgyesek, ligeterdők.
Hernyójának tápnövénye különböző bokorfűz fajok, elsősorban a kecskefűz (Salix capraea), és rekettyefűz (Salix cinerea). Imágója június elejétől július végéig (augusztus végéig) repül, a rajzáscsúcs július elejére esik.