^
Szalkai József Lepkészeti egyesület
Főoldalon » ÉJJELI LEPKÉK (HETEROCERA) » Sphingidae » Sphinginae » Acherontia atropos


Acherontia atropos

(Linnaeus, 1758) - halálfejes szender

Alapadatok

Repülési idő:
Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Sep Okt Nov Dec
Méret 80-130 mm.
Tápnövény: Főként Solanum tuberosum, Solanum lycopersicum, Lycium halimifolium, Lycium europaeum, Atropa belladonna, Datura stramonium.
Természetvédelmi státusz:   Védett faj
Pénzben kifejezett értéke: 10 000 Ft
Hasonló faj(ok): Nincs hasonló faj.
Faj leírása:

A trópusi Afrikában és Ázsia délnyugati részén honos faj, Magyarországon — s a tőlünk északabbra fekvő területeken is — csak vándorlásai során jelenik meg. Az utóbbi időben meglehetősen ritkává vált hazánkban. Első példányai nyár elején vándorolhatnak be, majd később IX-től XI elejéig. Ősszel a nyár elején bevándorolt példányok utódai is rajzanak. A lepke alkonyatkor kel szárnyra, és késő éjjelig repül. Gyakran hatol be méhkaptárokba, ahol mézzel szívja tele magát. Eközben gyakran elpusztul; a méhek megtámadják, megölik és tetemét viaszba ágyazzák. Fényre kevéssé érzékeny legalábbis a többi szenderfajunkhoz képest. Tojásdad, nagy petéjének felső részén hálózatos mintázat van. A pete zöld vagy kékesszürke színű, a nőstény többnyire egyesével helyezi a tápnövény levelei­re. lernyója kifejletten zöld, néha sárga és ritkán barna. Feje sárga. Oldalain 7 forde vonal van, alapszfnét fekete pettyezés tarkítja. Szarva S alakban görlbült és a testtel azonos színű. A hernyó (éppen úgy, mint az imágó) megzavarva cirpelő hangot ad. Nyár elején és ősszel burgonyán (Solanum tuberosum), ördögcérnán (Lycium halimifolium) és egyéb rokon növényeken táplálkozik. A talajban maga készítette üregben bábozódik. A báb sötét rőtbarna, szárnytokjai világosabbak, nyelvtokja nem áll el szabadon, mint az előző fajnál (convolvulii). A kremaster 2 rövid csúcsban végződik. Nálunk nem tud áttelelni.

Afrika trópusi, szubtrópusi területei és a Mediterráneum lepkéje, Magyarországon csak rendszeres vándorlásai során jelenik meg. A földben áttelelő báb hazánkban a fagyok miatt nem képes kifejlődni. Az első példányok májusban, júniusban jelennek meg, majd a visszavándorló és a déli területeken kifejlődött második generáció augusztus-novemberben figyelhetők meg. A hernyók burgonyaféléken fejlődnek, így hazánkban termesztett burgonyán (Solanum tuberosum), nadragulyán (Atropa belladonna), valamint őrdögcérnán (Lycium barbarum) figyelhető meg hernyója.

Az imágó feje fekete vagy bársonybarna. A szemek igen nagyok. A tor széles, zömök, barnás bársonyfekete, hamvasszürke behintéssel, közepén nagy, koponyára emlékeztető sárga vagy barnássárga foltot visel. A potroh hátvonalában széles, fényes kékesfekete gerincsáv húzódik, a potrohgyűrűk kétoldalt élénk aranysárgák. A szelvények köze feketésbarna. Az elülső szárny jóval nagyobb a hátsónál, színe bársonyfekete, illetve barna, rajta márványos világosbarna mintázattal. A szárny hossztengelyének közepén fekvő középfolt apró, kerek, sárga színű. A hátulsó szárny élénksárga, a szegélyterében széles, a középtérben keskeny megtört fekete harántsávval. A szárnyak fonákja és a test hasi oldala sárga, sötét rajzolati elemekkel.

Szakirodalom




Goulet H.: Sphinx moths

Képek

Természetfotó Imágó Pete Lárva Báb Tápnövény Élőhely Egyéb
Természetfotó
Imágó
Lárva
Báb